Mozgalmas időszakon vagyunk túl. Csütörtökön Cintiáéknál az iskolában sportnap volt, ahol váltóversenyek is voltak. Ez önmagában nem lenne akkora nagy dolog, de szülőknek is be lehetett állni. Persze anya mindenben benne van. Na az egyi versenyszám úgy nézett ki, hogy két pöttyöslabdával kellett szaladni. A pálya felénél volt egy hullahopkarika, amibe bele kellett tenni a labdákat, majd továbbfutni, megkerülni a zsámolyt felvenni a labdákat, visszafutni és átadni a labdákat a következőnek. Na én akkora lendülettel kezdtem el futni, hogy miután a labdákat beletettem a karikába nem emelkedtem fel rendesen hanem futottam tovább. Illetve csak szerettem volna tovább futni, de mivel a fejem nehezebbnek túnt mint a fenekem (nem is értem miért, tán nem kéne annyit tanulnom?) akkorát estem mint egy gyalogbéka. Szó szerint letérdeltem. Mit mondjak alig bírtam utána mozogni, de hősiesen küzdöttem tovább. :-) A nagyobb baj másnap jelentkezett. Én balga minden bemelegítés nélkül kezdtem rohangálni, az, hogy a térdemen hatalmaz zúzódás keletkezett csak a kisebbik baj volt, Olyan izomlázam lett, hogy alig bírtam mozogni. Ha kereszte akartam tenni a lábam meg kellett fognom ás áttennem. :-( Mi ebből a tanulság? Sose rohangálj bemelesgítés nélkül!
Még ezen a napon volt Cini művészitorna évzáró fellépése. Nagyon szép volt és imádja. Már 3. éve jár művészi tornázni, még óvódában kezdte. Idén szallaggyakorlatot és a manók táncát adták elő. Sajnos a szallagosról nem tudtam képeket csinálni, mert annira takarásban volt, hogy örültem, ha látom mit csinál, fényképezni nem lett volna értelme. Ezért inkább csak élveztem, hogy mit csinál. A szünetben felvették a manó kiegészítőket, ami egy kendőből és egy zsákból állt, amit kitömtünk a ruháival, hogy jól nézzen ki. Ekkor gyorsan lefényképeztem, nehogy megint úgy járjak mint a szallagos gyakorlatnál.
Ez volt a csütörtöki napunk. Persze Cinin kívül mindenki elfáradt!
Cinella
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése